Megosztom Veled a történetetemet: azt, hogy hogyan váltam anyává és ez miként hatott az életemre.
Kezdetben a férjemmel nem terveztünk gyereket. Szerettünk ketten lenni, így is akartunk megöregedni. 2019 nyarának a végén azonban egy új érzés nyílt meg bennem. Megéreztem egy lélek jelenlétét. Egyértelmű volt, hogy szeretne hozzánk leszületni. Hónapokig emésztgettük a gondolatot, hogy mi lenne, ha szülők lennénk. Mikor mindketten készen álltunk, azonnal megfogant a kislányunk, mérhetetlenül boldogok voltunk.
Azonban a terhességi vizsgálatok mindent megváltoztattak. Az első trauma a 12. heti ultrahangos vizsgálaton ért minket, ami nagy arányú esélyt mutatott Down-szindrómára. Nem akartam elhinni, hogy ez velünk megtörténhet, vártam, hogy felébredjek, hogy kiderüljön, hogy ez csak egy rossz álom. Teltek a hetek, elmentem magzatvíz vizsgálatra, hogy biztosabbat tudjak. Amikor megjött az eredmény, már nem lepődtem meg, Down-szindrómát mutatott.
Innentől férjemmel két hétig tartó kálvárián mentünk keresztül. Életem eddigi legnehezebb két hete volt. Én ez alatt az idő alatt megpróbáltam minél több tapasztalt emberrel beszélni, hogy legyen fogalmam, hogy mire számíthatok, férjem pedig befordult és belül emésztette magát. Mindkettőnkben felmerült, hogy nem tartjuk meg, de amikor én erre gondoltam, azt éreztem, hogy, ha így döntenék, akkor azt soha nem tudnám feldolgozni, csonka életet élnék.
Végül elhatároztam magam: akár egyedül is, de megtartom, felnevelem a kislányunkat, hiszen éreztem, hogy helye van az életünkben. Férjemnek kicsit több időre volt szüksége, de sikerült elfogadnia a helyzetet, úgy döntött, hogy szeretne apja lenni a születendő lányunknak. Ezután jött a rosszabb hír. Kiderült, hogy szívfejlődési rendellenesség is társult a kromoszóma eltérés mellé, így biztos, hogy szívműtétre is sor kell, hogy kerüljön majd. Ekkor teljesen megtörtem. Folyamatosan azon járt az eszem, hogy hol rontottam el, hogy tudnám kijavítani a korábbi hibáimat, hogy ne kelljen ezt átélnünk, hogy kislányunknak ne kelljen keresztül mennie ezen.
Luca sürgősségi császármetszéssel, 6 héttel korábban érkezett. Úgy éreztem, egyik traumából esem a másikba. Esélytelennek gondoltam, hogy az anyaság szépségeit valaha megtapasztalom. De nem adtam fel! Szerencsére már évek óta foglalkoztam önismerettel, ami egy biztos alapot adott, ráadásul a terhességem alatt és kislányunk születése után is jártam folyamatosan lelki kezelésekre, hogy mihamarabb összeszedjem magam a kibillent állapotomból. Sok belső munkával, alázattal, empátiával sikerült talpra állnom és szemléletet váltanom. A már jól begyakorolt, mintává alakult érzéseim, gondolataim mellé társultak újak. Mostanra kiegyensúlyozottabb és boldogabb vagyok, mint valaha.
És mi ez a belső munka? Mindenkinek más, de mégis ugyan az. Más, mert a személyiségünk, az élettapasztalatunk különbözik, és ugyan az, mert a lélekkel való tiszta kapcsolódásról szól. A lényeg az elme elcsendesítése, a szív-tudatállapot megélése. Ez sajnos nem olyan egyszerű, mint ahogy írok róla. Mindenkinek meg kell küzdenie a saját egójával, a félelmeivel, hogy sikerüljön önmagával bátran és őszintén kapcsolódni.
Anyaként nagy előnyhöz jutunk az önismereti úton. A gyermekeink az első éveikben olyan tiszta, ítélkezéstől mentes tükröt mutatnak nekünk, amilyet mások nem tudnak, hiszen nekik ekkor még a szeretet állapota a természetes állapot. Emellé viszont sok hátránynak tűnő körülmény is társul. Például, gyakori a szülés utáni depresszió, vagy később a gyermekeink terelgetése, nevelése okozhat nehézséget, de kerülhetünk olyan helyzetbe, mint például én.
Mindegy milyen mértékű a minket ért nehézség, mindnek ugyanaz a célja: irányt mutasson a valódi életutunkhoz, hozzásegítsen minket a lelkünkkel való kapcsolódáshoz. Amikor ezt sikerül megéreznünk, a mindennapi küzdelem vagy a megoldandó problémák háttérbe szorulnak és előtérbe kerül az átélés öröme, az élet áramlásának szépsége.
Masszőrként abban támogatok minden kismamát és anyukát, hogy minél erősebben érezze saját belső stabilitását és minél tisztábban tudjon önmagával és gyermekeivel kapcsolódni. Masszázsaim alkalmával nem csak az izomzatot és a szöveteket mozgatom át. Hatok az energiarendszerre és az idegrendszerre is. Ennek hatására rugalmasabbá válik a hitrendszer, így új nézőpontok tudnak társulni a már meglévők mellé. Ez által jobban rá tudunk rezonálni a lélek hangjára, aminek a hozadéka az életminőségünk javulása.
Ha úgy érzed, hogy megszólított a történetem, vagy felborult az egyensúlyod, esetleg meggyengült a kapcsolatod önmagaddal/környezeteddel és szükséged van egy kis támogatásra ahhoz, hogy újra balanszba kerülj, keress bizalommal, szeretettel várlak!
