+36 30 371 5180 | 1112 Budapest, Nevegy köz 2. 

blog

Középpont | Blog | A művészet a vérünkben van

A művészet a vérünkben van

Az elmúlt évtizedekben az alkotói tevékenység megítélése jelentősen átalakult. Egyes művészeti ágak egyre divatosabbá váltak, mások az érdektelenség homályába süllyedtek. Mégis mintha a mindennapok embere elvesztette volna a kapcsolatát az ösztönös kreativitással. Az alkotó, teremtő tevékenységeket a többség felesleges hóbortnak tekinti, mások félnek bármibe is belekezdeni, tartva attól, hogy tehetségtelennek bizonyulnak.
Nem volt ez mindig így. Akár a saját hagyományainkra, akár csak egyes természeti népekre tekintünk, láthatjuk, hogy az egyéni és csoportos zeneművészet, a tánc és a mozgás, a szövés-fonás, kézműveskedés ott volt a mindennapokban, és elérhető volt a közösség legtöbb tagja számára. Ünnepségeken, és rituálékon a legtöbb résztvevő kivehette a részét valamilyen formában az artisztikus tevékenységből. Hozzátartozott a mindennapokhoz, ösztönösen tudtak kapcsolódni saját alkotói oldalukhoz.
Mert a művészet a vérünkben van. Már egészen kicsi gyermekként reagálunk a zenére, énekelünk, utánozzuk a táncot, dobogunk és tapsolunk, kavicsokkal és krétával rajzolunk bármire, ami elénk kerül. Lehet, hogy még akadozik a beszéd, meginog a járás, és csak girbegurba vonalak kerülnek ki kezeink közül, az alkotás iránti vágyódás ösztönös, és ott van mindannyiunkban.
Aztán valami elromlik. Elindul az összehasonlítgatás, a minősítés. A katartikus belső élmény helyett a teljesítmény kerül előtérbe. A gyerekek már nem magukért kreatívak, hanem hogy elérjék a szeretett személyek figyelmét. Így, ha valamelyik tevékenységben nem tűnnek kiemelkedőnek, elkezdik minősíteni magukat, szégyenkeznek, és végül elhagyják azt, ami korábban boldogította őket. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy számos családban az alkotói tevékenység (legyen szó bármilyen művészeti ágról), csak egy nevetséges és időpocsékoló hobbi, amivel nem lehet pénzt keresni, és emiatt rendes ember nem pazarolja rá az idejét. De ott van a másik véglet is, mikor a családi identitás részét képezi a művészet, és pont az elvárások gátolják a szabad önkifejezést, és a művészi megélést.
Középpont | Blog | A művészet a vérünkben van
Sokan a kezdeti rossz tapasztalatok miatt örökre hátat fordítanak egy vonzó tevékenységnek, pedig a művészeti technikák nagy része a többség számára tanulással elsajátítható. A neuroplaszticitással foglalkozó kutatásoknak hála ma már tudjuk, hogy az agyunk folyamatos fejlődésre képes, és minden új tevékenység elsajátításával nő az idegi kapcsolódások száma. Tehát sohasem késő megismerkedni egy szívünknek kedves művészeti ággal, mert gyakorlással az alapok szinte mindenki számára elsajátíthatóak.
Érdemes hát körbenézni, hiszen számtalan lehetőségünk van arra, hogy aktiváljuk a bennünk rejlő kreativitást. A tudat, hogy létrehozunk valamit, önmagában gyógyító értékkel bír, erősíti a kompetenciánkat, és pozitívan hat a szépérzékünkre is. Az olyan csendes, elmélyült tevékenységek, mint pl. a színezés, a pontozás, a csomózás, precíz és aprólékos munkát igényelnek. A mindennapi multi-taskinghoz szoktatott elménk ebben a tudatos, fókuszált figyelemben lecsillapodik, csökken a szorongás, és a mindennapos feszültség. Mikor feloldódunk egy tevékenységben, automatikusan a relaxációra és meditációra jellemző módosult tudatállapotba kerülünk. Hasonló élményt élhetünk meg bizonyos mozgásos tevékenységek, pl. jóga közben, de a kreatív oldalunkból fakadnak a magunk örömére végzett improvizatív mozgásos, és zenei tevékenységek is. Különösen azoknak, akik hajlamosak túlgondolni a helyzeteket, segítenek a dinamikus jelenlétet igénylő műfajok, mint a szabad tánc, vagy akár a kötetlen közösségi hangszeres játék. Az aktív fizikai mozgás visszairányítja a figyelmünket a testünk jelzéseire, amit mostanában hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni.
Teremthetünk a semmiből elgondolkodtató vagy akár szemet gyönyörködtető műveket, de megélhetjük a flow élményt egy dallam megszólaltatása, vagy akár egy mozdulat által is. Bármelyikről is legyen szó, a művészet feltölt, felszabadít és átdolgoz mindannyiunkat. Megéri rászánni az időt és az energiát, mert az alkotás mindenkit felszabadít. Ha hajlandóak vagyunk elengedni az elvárásokat, a megfelelést, és átadni magunkat az élménynek, akkor a művészet kizökkent a mindennapi taposómalomból, és segít közelebb kerülni saját belső igazságainkhoz. Olyan gondolatokhoz és tudattalan tartalmakhoz, akár elnyomott érzésekhez vezethet el, amelyekre a szavak útján nem biztos, hogy rátalálnánk, így hosszú távon elindulhatunk a belátás és a fejlődés útján.

Székács Zsófia – pszichológus

hírlevél

Iratkozz fel a hírlevelünkre, ahol sok hasznos információval látunk majd el, hogy nagyobb betekintést nyerhess stúdiónk életébe.

további bejegyzések